Megjelent a KSH inflációs adata
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint 2025-ben az infláció éves szinten 4,4% volt.
Ez az érték jelentős lehűlést mutat a korábbi évek kétjegyű drágulásához képest, ennek ellenére sokan érzik úgy a bevásárlókocsik mellett állva, hogy a pénzük vásárlóereje nem ilyen mértékben változott. Miért nyílik az olló a statisztika és a mindennapok között?
A fogyasztói kosár összetétele
Az infláció egy elméleti „átlagfogyasztó” kiadásain alapul. Ebben a kosárban a tartós fogyasztási cikkek (például elektronikai, autók) és az üzemanyagok árainak enyhébb emelkedése ellensúlyozni tudja más területek drágulását.
A szolgáltatói szektorban és az alapvető élelmiszereknél tapasztalt drágulás gyakran jóval meghaladja a 4,4%-ot. Amikor a havi fix kiadások – rezsi, lakhatás, közlekedés és élelem – dominálják a háztartási költségvetést, a technikai eszközök árcsökkenése hiába húzza le az átlagot, a pénztárcánkban ezt nem érezzük.
Pszichológiai tényezők
Az infláció lassulása nem jelent árcsökkenést, csupán azt, hogy az árak lassabb ütemben emelkednek, mint korábban. A 4,4%-os emelkedés egy már eleve magas árszintre rakódik rá, így a mostani drágulást nem önmagában, hanem a hosszú távú folyamatok részeként látjuk.
Azokra az áremelkedésekre emlékszünk, amelyekkel nap mint nap találkozunk. Ha a kedvenc pékségünkben 10%-kal nő az ár, hiába stagnál a mosógépek ára.
Sokszor az ár nem változik, de a csomagolás tartalma csökken. Ezt a statisztika nehezebben követi le, a fogyasztó viszont azt látja, hogy hamarabb ürül ki a hűtő.
Összegzésképp
A 4,4%-os adat tehát szakmai szempontból reális, de fontos megérteni, hogy ez egy mesterséges átlag. Egyéni szinten az infláció mindenkinél más: attól függ, ki mennyit költ szolgáltatásokra, és mennyire dominálnak a kosarában az alapvető élelmiszerek.
A pénzügyi terület mellett feladata a rendszerszervezés és a gazdasági folyamatok informatikai leképezése.
